Hírlevél feliratkozás

Mégse

Bemutatkozás

A Szegedi dóm

A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. Ahogy a helyiek említették, a „Víz” a város 6800 házának döntő többségét elsöpörte, mindössze 265 épület maradt meg az ár elvonulása után.

1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepi fogadalmat tett, mi szerint a város újjáépítésének emlékére monumentális templomot épít.

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott.

Az ünnepélyes alapkőletétel 1914 június 21-én történt, de az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A Szegedi Dóm számokban

  1. A Tisza nullpontjától számítva a templom földszinti padozata 10 méter magasan áll.
  2. A két torony legnagyobb magassága a Tisza nullpontja feleltt 91 méter, a földszinti padozattól pedig 81 méter.
  3. A kupola legnagyobb külső magassága a padozattól 53,6 méter.
  4. A dóm legnagyobb belső hossza 66,36 méter, külső hossza 80,8 méter, belső szélessége a kereszthajónál 48 méter, a külső 51 méter.
  5. A dóm belső területe a földszinten 1953 négyzetméter, az erkélyeken 160 négyzetméter.
  6. A templom befogadóképessége kb. 5000 ember, ülőhelyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával 1500.