(1868. Temesvár-1934. Budapest)

A főképp történeti stílusban dolgozó templomépítőként tartják számon, aki eredetileg szobrásznak készült, közben építőmesteri gyakorlatot szerzett. Majd tanult a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Smidt Frigyes tanítványaként. Iskolai ideje alatti tanulmányutakon ismerte meg az észak-olasz építészetet, ekkor alakult ki vonzalma a lombardiai tégla-architektúrához. 1891-től Steindl Imre asszisztense lett a Műegyetemen, ahol az új Országház belső kiképzésén, és berendezésén dolgozott. 1898-tól a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola tanára, majd 1920-tól igazgatója lett. Tanítványaival főleg az iskolai szünidőkben felmérte a magyarországi műemlékek állapotát. Tanítványaival együtt hazai műemlékekről készített felvételeit 1917-ig, 6 füzetben adatta ki a Felső Építő Ipariskolával. 1927-ben az Építész Egylet a Hollán-díjjal tüntette ki.

1913-ban kezdett hozzá a szegedi Fogadalmi templom felépítéséhez Schulek Frigyes terveit alakította át Foerk, kellett egy nagyon igényes, de kevésbé drága templomot terveznie miután Schulek Frigyes kisebb költségvetést igénylő tervét sem tudta finanszírozni Szeged városa. Foerk a Fogadalmi templom építését (1913-1930) azzal a kikötéssel vállalta el a szegedi városi vezetéstől, hogy Schulek Frigyes eredeti tervein részleteiben módosíthat, Szeged város ehhez szabad kezet adott Foerk építésznek. Ennek eredményeképpen alakult ki a mai Fogadalmi templom látványa.